A mai poszt amolyan „vissza-a-kályhához” – azt gondolom, hogy minden kezdő fotósnak ezzel a témával kellene kezdeni a fényképezés elméletét. A téma az expozíció három változója, három alappillére. Megtudhatod, hogy hogyan hatnak egymásra, hogyan kontrollálható az elkészült kép minősége.
A téma – különösen, ha először hallasz róla – nem egyszerű. Mivel ez a fotózás alapja, szerintem érdemes megküzdeni vele. Ha szeretnél továbblépni az automata módtól, ez az első lépés – és kellő gyakorlás után bárki számára elsajátítható.
Mi az az expozíció?
Akárcsak a szemünknek, a fényképezőnek is fényre van szüksége a képalkotáshoz. A fény bejut a gépre, a szenzort elérve elkészül a fotó. Ha túl sok fény jut a gépbe, a fotó túlexponált, „kiégett” lesz, ha kevés, akkor alulexponált, sötét, „bebukott” lesz.
A helyes expozíció azt jelenti, hogy megfelelően szabályozzuk a gépbe jutó fény mennyiségét, így a kép sem világos, sem túl sötét nem lesz. AUTO módban a tükörreflexes gépek ezt maguktól tudják – nem tudják viszont azt, hogy a fotós pontosan mit akar. Ha azt szeretnéd, hogy a kép az elképzeléseid szerint készüljön el, akkor tanuld meg helyesen beállítani.
Az expozíció három alappillére
Az expozíció milyenségét három változó szabályozza: a rekesz, a zársebesség és az ISO. Ez a három beállítás határozza meg a bejutó fény mennyiségét, és így a kép minőségét is. Ismerjük meg ezeket egyesével!
Rekesz
A rekesz praktikusan annak a résnek a mérete, amin a fény bejut az objektívbe. Nagy rekesz sok fényt jelent, kis rekesz kevés fényt jelent. A rekesz beállításával a rés méretét szabályozzuk.
Zársebesség
A zársebesség az az idő, amíg a fényképező zárja nyitva van. Mintha egy függönyöd lenne: ha gyorsan zárod, kevesebb ideig jön be fény, ha lassan, akkor hosszabb ideig.
ISO (érzékenység)
A „szentháromságunk” utolsó eleme az ISO – hogy a kamera mennyire reagál érzékenyen a beengedett fényre. Az ISO állításával nem a beengedett fénymennyiséget szabályozod, hanem azt, hogy a gép szenzora hogyan reagáljon a fényre.
Íme egy igen egyszerű ábra a fentiekről:
És hol az összefüggés?
Térjünk a lényegre: hogyan hat egymásra a három alappillér? Ha tökéletes az expozíció, akkor ez a három tényező szépen egyensúlyban van. Ha az egyik értékét megváltoztatod, akkor az egyensúly felborul.
Hogy újra helyreálljon az egyensúly (és természetesen ezáltal az expozíció is) valamelyik másik (vagy mindkettő) változót is állítanunk kell.
Lássunk egy konkrét példát: beállítunk mindent – rekeszt, zársebességet, ISO-t – és tökéletes az expozíció. Majd rövidebb zársebességet állítunk be, azaz a fény rövidebb ideig jut el a szenzorra – azaz az expozíció is megváltozott. Ezért a másik változókon is állítanunk kell: vagy jobban nyitjuk a rekeszt, hogy több fény jusson a gépbe, vagy növeljük az ISO-t hogy a szenzor érzékenyebben reagáljon.
Újra megvan az egyensúly!
AUTO módban
Ha AUTO módban fényképezel, akkor persze mindezzel nem kell foglalkoznod. A gép méri a rendelkezésre fény mennyiségét, és minden értéket – rekeszt, zársebességet, ISO-t – ehhez igazítva beállít.
Szinte hallom, ahogy kérdezitek: Akkor miért kell mindezzel foglalkoznunk?
Az a helyzet, hogy a fényképező nem tudja, hogy Te mit akarsz. Az expozíció jó lesz, de a fotó közepes. A gép nem tudja, hogy Te elmosott hátteret akarsz egy szép portréhoz, vagy csoportképet készítesz, esetleg hintázó gyermekedet akarod lekapni. A beállítások jók, de nem tökéletesek: legalábbis nem ahhoz, amit Te szeretnél.
Ha saját elképzeléseid vannak a fotóidról, akkor ideje kezedbe venni az irányítást. Felejtsd el AUTO üzemmódot, és állítsd be a fényképeződet magadnak. Ez az út a tökéletes fotóhoz
Legutóbbi hozzászólások